🌐 Magyar
EnglishالعربيةБългарскиবাংলাBosanskiČeštinaDanskDeutschΕλληνικάEspañol (España)Español (Latinoamérica)EestiSuomiFilipinoFrançaisहिन्दीHrvatskiMagyarBahasa IndonesiaItaliano日本語한국어LietuviųLatviešuМакедонскиBahasa MelayuNorsk bokmålNederlandsPolskiPortuguês (Brasil)Português (Portugal)RomânăРусскийSlovenčinaSlovenščinaShqipSrpskiSvenskaไทยTürkçeУкраїнськаاردوTiếng Việt简体中文繁體中文
Supplements

Tejtermékek és tejsavófehérje: befolyásolják a pattanások kialakulását?

Nagy megfigyeléses vizsgálatok összefüggésbe hozzák a magas tejtermék- és tejsavófehérje-fogyasztást az akné fokozott kockázatával, a randomizált vizsgálatok eredményei azonban vegyesek, és nem igazoltak egyértelmű ok-okozati kapcsolatot. A tej és a tejsavó fokozhatja a faggyútermelést szabályozó inzulin- és IGF-1-jelátviteli útvonalakat, a tejtermékek elhagyása mégsem szünteti meg megbízhatóan a bőrelváltozásokat mindenkinél.

Utolsó frissítés: 2026-10-28

A tejtermékek és a tejből származó fehérjék magas napi bevitele a megfigyeléses vizsgálatokban következetesen összefüggésbe hozható az acne vulgaris fokozott kockázatával és súlyosságával, a randomizált, kontrollált vizsgálatokból származó bizonyítékok azonban vegyesek, és nem támasztanak alá egyértelmű ok-okozati viszonyt [1, 5, 11]. Bár az epidemiológiai elemzések dózisfüggő kapcsolatot mutatnak a magasabb tejfogyasztás és az akné kialakulása között, a tejfehérje-kiegészítőket vizsgáló kontrollált kutatások egymásnak ellentmondó eredményeket hoztak az objektív bőrelváltozások számát tekintve [1, 11].

Megfigyeléses bizonyítékok a tejtermékfogyasztás és az akné kapcsolatáról

A nagyléptékű epidemiológiai adatok következetesen pozitív összefüggést mutatnak az általános tejtermékfogyasztás és az akné előfordulása között. Egy 14 megfigyeléses vizsgálatot összegző szisztematikus áttekintés és metaanalízis, amely 78 529 személy (23 046 aknés eset és 55 483 kontroll, 7–30 éves kor között) adatait dolgozta fel, megállapította, hogy a bármilyen tejtermék fogyasztása a fogyasztás hiányához képest fokozott aknékockázattal járt együtt (esélyhányados [OR] 1,25; 95%-os CI: 1,15–1,36) [1]. Az alcsoportelemzések az egyes tejtermékek esetében is emelkedett esélyt mutattak [1]:

  • Zsírszegény vagy sovány tej: OR 1,32 (95%-os CI: 1,16–1,52) [1]
  • Bármilyen tej: OR 1,28 (95%-os CI: 1,13–1,44) [1]
  • Joghurt: OR 1,36 (95%-os CI: 1,05–1,77) [1]
  • Teljes zsírtartalmú tejtermékek: OR 1,22 (95%-os CI: 1,08–1,38) [1]
  • Teljes tej: OR 1,22 (95%-os CI: 1,06–1,41) [1]
  • Sajt: OR 1,22 (95%-os CI: 1,00–1,50) [1]

Ez a metaanalízis a heti egynél ritkább fogyasztáshoz képest dózisfüggő kapcsolatot is kimutatott a tejfogyasztás gyakorisága alapján: a heti 2–6 pohár OR-értéke 1,24 volt (95%-os CI: 0,95–1,62), a napi 1 poháré 1,41 (95%-os CI: 1,05–1,90), a napi 2 vagy több poháré pedig 1,43 (95%-os CI: 1,09–1,88) [1]. Ugyanakkor a metaanalízisben jelentős publikációs torzítás és vizsgálati heterogenitás mutatkozott, és a korrigált hatásmodellek mérsékelték a megfigyelt összefüggést [1]. Széles körű felmérések szerint a tejtermékbevitel és az akné közötti relatív kockázati becslések általában 1,10 és 1,44 között mozognak [17].

Bizonyítékok a tejsavófehérjéről és a sportolókról

A tehéntej fehérjetartalmát körülbelül 80%-ban kazein és 20%-ban tejsavó alkotja [6]. A tejsavófehérje több fő komponenst tartalmaz – köztük a béta-laktoglobulint, alfa-laktalbumint, glikomakropeptidet, proteáz-pepton 3-at, immunglobulinokat és szarvasmarha-szérumalbumint –, valamint számos növekedési faktort, mint például a transzformáló növekedési faktort (TGF), az inzulinszerű növekedési faktorokat (IGF-I és IGF-II), a vérlemezkékből származó növekedési faktort (PDGF) és a fibroblaszt növekedési faktorokat (FGF-1 és FGF-2) [6, 9].

A sportolókra és edzőterembe járókra összpontosító megfigyeléses kutatások gyakran magasabb akné-prevalenciát mutatnak a fehérjekiegészítőket fogyasztók körében [6, 9]. Egy a jordániai Irbidben végzett eset-kontroll vizsgálatban, amelyben 201, 14–43 éves férfi fitneszterembe járó vett részt (átlagéletkor: 22–23 év), az étrenden kívüli fehérjekiegészítők teljes bevitele szignifikánsan magasabb volt az aknés eseteknél (59%), mint az egészséges kontrolloknál (42,5%) [6]. Kifejezetten a tejsavófehérje-kiegészítőket az aknés páciensek 47%-a fogyasztotta a kontrollcsoport 27,7%-ához képest; ez a különbség a többváltozós elemzésben is statisztikailag szignifikáns maradt [6]. Ebben a kohorszban a tejsavó tette ki az összes felhasznált fehérjekiegészítő körülbelül 74%-át, míg a kazein és a kreatin bevitele nem mutatott szignifikáns különbséget a csoportok között [6]. Emellett napi 2 vagy több adag teljes tej fogyasztásáról az aknés esetek 40%-a számolt be a kontrollok körülbelül 30%-ával szemben, miközben a sovány tej, a sajt és a joghurt tekintetében nem volt szignifikáns különbség a csoportok között [6, 18]. A kohorsz 100 aknés esete közül 66%-nak enyhe, 19%-nak közepesen súlyos, 15%-nak pedig súlyos aknéja volt; az elváltozások túlnyomórészt az arcon (80%), a háton (43%), a vállakon (28%) és a mellkason (11%) helyezkedtek el [6].

Egy másik, prospektív megfigyeléses vizsgálat, amely 30 fiatal (18–30 éves) felnőttet követett 60 napon keresztül, az aknészerű elváltozások szignifikáns megjelenését vagy súlyosbodását figyelte meg a fehérje- és kalóriadús kiegészítők fokozatos használatát követően; a hatás kifejezettebb volt nőknél, valamint olyan résztvevőknél, akiknek egyéni vagy családi kórtörténetében nem szerepelt akné [9].

Ezzel szemben az intervenciós vizsgálatok adatai megkérdőjelezik ezeket a megfigyeléses összefüggéseket. Egy kettős vak, randomizált, kontrollált vizsgálatban, amelyben 49, enyhe vagy közepesen súlyos arc- vagy törzsi aknéban szenvedő férfi vett részt, azt találták, hogy a nem tejsavófehérje mellett alkalmazott 6 hónapos tejsavófehérje-kiegészítés nem változtatta meg szignifikánsan az arc és a törzs teljes aknés lézióinak számát a kizárólag nem tejsavófehérjét fogyasztó csoporthoz képest [11]. Egy étrendi beavatkozásokat értékelő szisztematikus áttekintés megjegyezte, hogy míg az alacsony glikémiás terhelésű étrendi intervenciók 8–12 hetes vizsgálatok során megbízhatóan csökkentik az aknés elváltozások számát és súlyosságát, a tejtermékek elhagyására vonatkozó klinikai bizonyítékok elsősorban korrelációs jellegűek, a tejsavófehérjét tekintve vegyesek, és a kontrollált vizsgálatokból hiányzik az egyértelmű ok-okozati megerősítés [5].

Feltételezett biológiai mechanizmusok

Az acne vulgaris jellemzően a 12–24 éves korosztályt érinti (15–20%-uknál közepesen súlyos vagy súlyos formában), és a nyugati népesség közel 50%-ánál felnőttkorban is fennmarad, miközben nagyrészt hiányzik a hagyományos, tejtermék-, cukor- és gabonamentes étrendet fogyasztó, nem nyugati kultúrákban [1, 15]. A tejtermékeket és a tejsavót az aknéval összekapcsoló biológiai hipotézis középpontjában az inzulin/IGF-1 jelátviteli (IIS) útvonal és a rapamicin emlős célpontja 1. komplex (mTORC1) serkentése áll [6, 12, 14]:

  1. Inzulin és IGF-1 emelkedése: A tejfogyasztás serkenti az étkezés utáni inzulinelválasztást, a glükózfüggő inzulinotróp polipeptid (GIP) termelődését és a máj IGF-1-szintézisét, olyan szinteket elérve, amelyek meghaladják az izokalóriás húskontrollok értékeit [1, 17]. Egy 783 aknés pácienst és 502 kontrollszemélyt vizsgáló tanulmányban azoknál az egyéneknél, akik ételek által súlyosbított aknéról számoltak be, szignifikánsan magasabb volt a szérum IGF-1 szintje (543,9 ± 56,4 ng/ml), mint azoknál, akik nem tapasztaltak ilyet (391,3 ± 118,2 ng/ml) [15].
  2. FoxO1 inaktiváció és mTORC1 aktiváció: A megemelkedett inzulin és IGF-1 aktiválja a PI3K/Akt kaszkádot [12, 20]. Az Akt foszforilálja a tuberint (TSC2), felbontva a TSC1/TSC2 komplexet és aktiválva a kis méretű Rheb GTP-ázt, amely stimulálja az mTORC1-et [12, 20]. Ezzel párhuzamosan a magas étrendi leucinbevitel közvetlenül elősegíti az mTORC1 lizoszomális Rheb-kompartmentekbe történő transzlokációját, és szubsztrátként szolgál a faggyúmirigyek lipidszintéziséhez [15]. Az Akt foszforilálja a FoxO1 és FoxO3 sejtmagi transzkripciós faktorokat is, ami azok citoplazmába történő kijutásához vezet [16, 20]. A sejtmagi FoxO1 elvesztése – amely az androgénreceptorok (AR), a szterolregulációs elem-kötő fehérje 1 (SREBP-1c) és a peroxiszóma proliferátor által aktivált receptor gamma (PPARγ) metabolikus represszora – feloldja a szesztrin3 és az AMPK gátlását, ezáltal tovább fokozza az mTORC1 aktivitását, a szebociták proliferációját és a faggyútermelést [12, 16, 20]. Ezzel szemben a kezeletlen Laron-szindrómás egyének (akiknél növekedésihormon-receptor-defektus és alacsony IGF-1-szint áll fenn) magas sejtmagi FoxO-szintet és gátolt mTORC1-et tartanak fenn, és nem alakul ki náluk akné [12].
  3. Androgén jelátvitel és a szőrtüszők dinamikája: Az IGF-1 felerősíti az androgén jelátvitelt azáltal, hogy növeli az ivarmirigyek tesztoszteron-, a mellékvese dehidroepiandroszteron- (DHEA-) termelését, valamint az 5α-reduktáz enzim aktivitását, amely a tesztoszteront dihidrotesztoszteronná (DHT) alakítja [14]. Továbbá a FoxO1 Akt-mediált eltávolítása megszüntet egy kritikus korepresszort az androgénreceptor 5-ös transzkripciós aktivációs egységéről (TAU5) [14].
  4. Gyulladás és elszarusodás: A fokozott faggyútermelés táptalajt biztosít a Cutibacterium acnes (korábban Propionibacterium acnes) szaporodásához, amelynek lipázai szabad palmitinsavat szabadítanak fel [14]. Ez aktiválja az NLRP3 inflammaszómát, kiváltva az interleukin-1 béta (IL-1β) jelátvitelt, a Th17-sejtek differenciálódását és az IL-17 által vezérelt follikuláris hiperkeratinizációt [14]. Ezzel párhuzamosan az MDM2 Akt-mediált foszforilációja elősegíti a proapoptotikus p53 faktor proteaszomális lebontását, ami hozzájárul a faggyúmirigyek hiperpláziájához [20].

Gyakorlati következtetések

A megfigyeléses összefüggések azt mutatják, hogy a napi több adag tejet vagy gyakran tejsavófehérje-kiegészítőket fogyasztóknál szerény statisztikai kapcsolat mutatható ki a gyakoribb aknéval [1, 6]. A bőrelváltozások súlyosbodásának hiánya a randomizált vizsgálatokban azonban azt jelenti, hogy a tejtermékek elhagyása vagy a tejsavó nem tejsavó alapú fehérjékre való cseréje nem tekinthető garantált klinikai megoldásnak [5, 11]. Az étrendi kiváltó tényezők mérlegelésekor az egyéneknek és a klinikusoknak különbséget kell tenniük a megfigyeléses korrelációk és a vizsgálatokkal igazolt beavatkozások között [5].

Hivatkozások

Webes források

  1. Dairy Intake and Acne Vulgaris: A Systematic Review ... - PMC
  2. Dairy intake and acne development: A meta-analysis of ...
  3. Dairy Intake and Acne Vulgaris: A Systematic Review and ...
  4. How does dietary intervention (specifically reducing dairy ...
  5. How does dietary intervention (specifically reducing dairy ...
  6. The Effect of Whey Protein Supplements on Acne Vulgaris ...
  7. Acne vulgaris in athletes: Special considerations for ...
  8. Whey protein and acne: exploring the complex relationship
  9. Incidence of acne vulgaris in young adult users of protein ...
  10. The Effect of Whey Protein Supplements on Acne Vulgaris ...
  11. A double-blind randomized controlled trial published in ...
  12. Potential role of FoxO1 and mTORC1 in the pathogenesis of ...
  13. The potential impact of whey protein on hair
  14. Linking diet to acne metabolomics, inflammation, and ...
  15. Dietary intervention in acne: Attenuation of increased ... - PMC
  16. Impact of Diet and Nutrition in Patients with Acne Vulgaris
  17. Does dairy cause acne?
  18. The Effect of Whey Protein Supplements on Acne Vulgaris ...
  19. Isotretinoin's transcriptomics: Much more than mTORC1 ...
  20. Fundamentals of Acne Pathogenesis and Isotretinoin Treatment
  21. Potential role of FoxO1 and mTORC1 in the pathogenesis ...

Kapcsolódó kutatások

SupplementsNöveli a kreatin a vér kreatininszintjét, és károsítja a veseműködést?

A kreatinpótlás rendszerint a vér kreatininszintjének enyhe emelkedését és a kreatininalapú eGFR mesterséges csökkenését okozza. Klinikai vizsgálatok és közvetlen filtrációs mérések megerősítik, hogy ez az emelkedés a megnövekedett izomkreatin-forgalom jóindulatú metabolikus mellékterméke, nem pedig vesekárosodás jele egészséges felnőtteknél.

SupplementsKreatin és fehérjepor: Érdemes együtt bevenni őket?

A kreatin-monohidrát fehérjével vagy szénhidráttal való együttes fogyasztása az inzulin által közvetített folyamatok révén felgyorsíthatja az izmok kreatinfelvételét. Mivel azonban a standard kreatin bélrendszeri biohasznosulása önmagában is meghaladja a 99%-ot, a kombinációjuk nem növeli a maximális izomszaturációt, és hosszú távon nem eredményez nagyobb erő- vagy izomtömeg-növekedést ahhoz képest, mintha külön vennénk be őket.

SupplementsKreatinfeltöltés vagy kis dózis: telítettség, eredmények és emésztés

A gyors kreatinfeltöltés 5–7 nap alatt telíti az izomraktárakat, míg a napi 3–5 grammos adagolás körülbelül 28 nap alatt éri el ugyanezt a szintet. Mindkét protokoll azonos hosszú távú erő- és izomtömeg-növekedést eredményez, azonban a magas napi feltöltő dózisok növelik az enyhe gyomor-bélrendszeri panaszok kockázatát, hacsak nem osztják őket kisebb adagokra.

SupplementsKreatin és tejsavófehérje kombinálása: Időzítés és szinergikus hatások

A kreatin-monohidrát tejsavófehérjével történő együttes bevitele az inzulinstimuláció révén fokozza a rövid távú sejtes felvételt és retenciót, a hosszú távú edzésvizsgálatok azonban kevés további izomtömeg-növekedést mutatnak a két kiegészítő külön-külön történő szedéséhez képest. Az edzés körüli stratégiai tápanyag-időzítés szerény előnyökkel járhat, a fejlődés elsődleges mozgatórugója azonban továbbra is a napi következetesség és a teljes bevitel.

SupplementsKreatin szénhidráttal vagy fehérjével: javítja a felszívódást?

A kreatin szénhidrátokkal vagy fehérje-szénhidrát keverékkel történő együttes fogyasztása egy inzulin által közvetített mechanizmuson keresztül jelentősen fokozza a kezdeti izomfelvételt és a teljes testbeli retenciót. Ez az előny azonban nagyrészt a kiegészítés első 24 órájára korlátozódik, és inkább felgyorsítja a feltöltési folyamatot, mintsem növelné a hosszú távú maximális izomtároló kapacitást.

SupplementsEpikatechin: valóban segíti az izom- és erőnövekedést?

A klinikai bizonyítékok azt mutatják, hogy a súlyzós edzéssel kombinált epikatechin-kiegészítés javítja a follisztatin-miosztatin arányt és növeli az erőt szarkopéniás idős felnőtteknél. Az egészséges fiatal egyéneken végzett vizsgálatok azonban vegyes eredményeket mutatnak: nem sikerült megváltoztatni a miosztatin génexpresszióját, és potenciálisan tompíthat bizonyos edzésadaptációkat.

SupplementsKreatinfeltöltés vs. napi adagolás: számít a feltöltési fázis?

A klinikai kutatások azt mutatják, hogy a gyors feltöltési protokollok és a folyamatos, alacsony dózisú fenntartó kúrák azonos, 150–160 mmol/kg száraz izomtömeg közötti intramuszkuláris kreatinszaturációt érnek el. A stratégiák közötti fő különbség kizárólag a maximális szövetszaturáció eléréséhez és az azt követő ergogén adaptációk megvalósulásához szükséges időben rejlik.

SupplementsKreatinfeltöltés: gyorsabb eredmények és emésztési panaszok

A klinikai bizonyítékok azt mutatják, hogy az 5–7 napos kreatinfeltöltési fázis felgyorsítja az izomzat telítődését és az ergogén hatások megjelenését a 28 napos napi szinten tartó protokollhoz képest, bár a hosszú távú teljesítménybeli eredmények azonosak. A folyamatos, szinten tartó adagolás jelentősen csökkenti a vizelettel történő kiválasztást és a nagy egyszeri ozmotikus terheléssel járó gasztrointesztinális panaszokat.

Kategóriák